2015. november 2., hétfő

15. rész

15. rész

-          Kék! – állt meg előttem Jungkook és lelökte Memphis kezét a vállamról.
-          Mi lenne, ha nem szólnál bele a lányok dolgába? – fújta Memphis.
-          Ti lányok úgy is mindig a fiúknak akartok tetszeni. Én pedig fiú vagyok.
-          Nem sokáig. – nézegette a körmeit Memphis.
Kook csak megforgatta a szemeit, majd rám nézett.
-          Kék! – ismételte.
-          Mi kék?
-          Kék ruhát próbálj fel. Az jól állna neked.
Csak meredtem rá.
-          A többi szín is jól állna, – mondta kicsit sem meggyőzően – de a kék különösen jól állna. – ezzel mellém lépett és a vállamat átkarolva indult meg velem az üzlet kék részébe.
-          Ne már én pirosat akartam rá adni.
-          Mi vagyok én próbababa? – méltatlankodtam.
-          És hogy nézett volna ki benne? Mint egy rossz prosti? – nézegette a ruhákat Jungkook.
-          Szerintem erről inkább őt kéne megkérdezni. – mondta egy hang a hátunk mögött.
-          Hogy az a… - fojtotta magába Jungkook a mondanivalóját – Minek köszönhetjük a jelenlétedet, kedves Suho?
-          Annak, hogy Sochinak az iskolapadban kéne ülnie, nem pedig ruhát nézegetnie.
-          Ez női ügy. Fogjátok már fel, hogy már most el vagyunk vele késve. – toporzékolt most már Memphis – Nesze! – nyomott egy ruhát a kezembe – Te meg foglalj helyet vagy húzz el! – parancsolt Jungkookra, aki erre látványosan levágta magát a műbőr kanapéra – És te! Neked ugyan ez a választásod! – fogta vissza magát, amikor meglátta a bolti eladót a szeme sarkából.
-          Sochi nélkül nem megyek el. – jelentette ki Suho.
-          Pompás! Akkor helyezd magad kényelembe, eb. – kuncogott Jungkook.
-          TE!!!
-          Kuss! – ordította Memphis miközben engem meg belökött egy próbafülkébe, aminek majdnem levittem a függönyét.
Miközben próbáltam magamat belevarázsolni az álomruhába, egyfolytában hallottam Jungkook és Suho elfojtott marakodását. Már vagy 10 perce szenvedhettem, és eddig csak annyit értem el, hogy nagyjából takart a ruha, viszont sehogy sem tudtam magamra rögzíteni. Éppen felkiáltottam volna mérgembe, mikor libbent a próbafülke függönye.
-          Wáááh! – sikítottam, mire kintről hallottam két férfikuncogást – Nem vicces! - leheltem a kezemmel a szívemen.
-          De az, és cuki. – mondta mosolyogva Memphis egy vérvörös csodában állva előttem – Gyere! Segítek.
Vele már könnyebb volt a ruha próba. Olyan rutinosan szuszakolt bele a ruhába, hogy nem tudtam megállni a kérdést.
-          Hányadszorra csinálod ezt?
-          Hmm… Lássuk csak… - kezdet el elmélkedni – Talán negyedszerre. Persze, ha nem vesszük azokat a bálokat, amire még emberként is jártam, meg azokat, amikre friss sellőként… Szóval régóta. Van már benne rutinom. És neked is lesz. – hajtotta a fejét mosolyogva a vállamra és megszorította a két karomat.
Nyilván idilli egy pillanat lehetett számára, úgy fél másodpercig, amikor is egy asztal felborult és hatalmas zaj lepte be az egész üzletet.
-          Mégis mi a jó frászt csináltok!? Marhák! – tépte le a függönyt Memphis.
-          Ő kezdte el.
-          Ebből a válaszból is látszik, hogy nem vagy érett. – lökte oda Suho nyugodtan.
-          Alig vagy nálam idősebb.
-          Alig 122 évvel. – szegte fel az állát Suho.
-          Öcsém… Veletek aztán tényleg nem lehet elmenni sehova. – takarta el drámaian a szemeit Memphis.
Én csak bámultam a jelenetet. Aztán már csak azt vettem észre, hogy a jelenet bámul engem. Tátott szájjal.
-          Mi van? – kérdeztem zavartan.
-          Mondtam, hogy a nyerő lesz az igaz. – mondta Jungkook még mindig tátott szájjal.
Memphis rám nézett. Alig bírtam megállni, kicsúszott egy kis kuncogás a számon.
-          Úgy érted, mondtam, hogy a kék lesz az igazi. – vágta Jungkookhoz a függönyt.
-          Én is ezt mondtam. – kapta le a fejéről.
-          Ezt muszáj volt telihold előtt megmutatni? – súgta Suho.
-          Miért? Mi lesz teliholdkor? – kezdtem megijedni.
Erre Suho felébredt és olyan lassú fenyegetéssel fordult az immár a padlót tanulmányozó Memphis és Jungkook felé, hogy akaratom ellenére is elkezdtem sajnálni a jó madarakat.
-          Ti… Nem… Mondtátok… El… Neki??? – szűrte a fogai között a szavakat.
-          Gondoltuk még ráér.
-          RÁÉR!? – üvöltötte Suho, mire összerezzenve léptem egyet hátra.
Erre már a bolti eladó is feltűnt a színen.
-          Memphis drágám. Tudod, hogy imádlak, de ha továbbra is ilyen felfordulás lesz, kidoblak benneteket. Ha kell pucéran. – utalt arra, hogy még azt sem várja meg, hogy Memphis és én visszaöltözzünk.
-          Bocsánat Pandora!
-          Sellők. – motyogta Kook ismét visszavetődve a kanapéra.
-          Elnézést! – hívtam fel magamra a figyelmüket – Mit is kéne tudnom a teliholdról?
Ezzel már is visszazökkentettem mindent a régibe. Suho ismét fenyegetően fordult a bűnösök felé, de nem szólt egy szót sem. Rám sem nézve bele kezdet az informálásomba.
-          Minden teliholdkor megörülünk. – mondta zavartan.
Jungkookból kitört egy kis nyálpermet, ahogy majdnem felröhögött, majd hirtelen megkomolyodva közölte velem a tényállást.
-          Még új vagy cica.
-          Erre rá jöttem magamtól is, kösz!
-          Még új vagy. Úgy új, ahogy mi voltunk. – vigyorogta felváltva mutogatva Memphisre és magára, bennem meg elkezdett felébredni a gyanú.
-          Azt ne mond! – hűltem el.
-          De-de. Szex őrült leszel minden egyes teliholdnál, hála az újonc és érzékeny kis testednek. – hozzá érintette két ujját a szájához, majd az égre szegezte őket – Köszönöm neked vörös villám!
-          Ez pontosan mit is jelent? Már mint, rám nézve. – mondtam reménykedve a reménytelenbe.
-          Azt, hogy csak be kell zárjalak a szobámba és egy másodperc múlva pucéran fogod szo…- Memphis rácsapott Kook szájára.
-          Ennyire azért nem gáz a helyzet. – nézett Jungkookra.
-          Kanos pióca. – sértegette Suho Kookot, mire az előtte termett.
-          Mond még egyszer.
Suho fölényesen elmosolyodva nyitotta a száját.
-          Állj! – furakodtam kettejük közé – Ősi rivalizálás stop, mese folytat.
-          Lényeg a lényeg, hogy kicsit talán túlteng majd benned a ragadozó éned. Nem nagy szám. Egy éjszaka és kész. – nyugtatgatott Memphis.
-          Nyugi. Majd V segít neked. – szállt be Kook is.
-          Egy frászt marad azzal az Aliennel.
-          Akkor maradjon egy falka kanos farkas mellett? Gondolkozz már. V erre a legalkalmasabb. V olyan, mint ő.
-          Más is van, aki olyan, mint ő.
-          Igen, de senki nem olyan tapasztalt, mint V.
-          Miben tapasztalt? – csúszott ki a számon.
Jungkook az arcomba hajolt és rám villantotta hófehér fogait.

-          Hogy kiképezzen egy jó vadász jó szokásaira. A prédák nem jó prédák a tapasztalatlanok kezében. – egyenesedett fel és mélyen nézett a szemembe, én meg nyeltem egy nagyot.


2 megjegyzés:

  1. Erre a fejezetre nincsenek szavak!!^^
    El sem tudom mondani hogy most mennyire izgatott vagyok!!♥♥
    Itt fetrengek nem hiszem el hogy JungKook ilyet mondott volna!^°^
    "Kanos leszel"!:D
    Ott egyszeruen ugy ramjott a rohogogorcs hogy nem tudtak mi bajom van!^°^
    Jaaaaaaj es amit utana mondott Kook!:'De hogy:"majd puceran.....!"
    Ott meghaltam akkor kiborult a pohar!^^
    Es akkor utana pedig az hogy nehogy V szobajaba keruljon!^°^
    Haaat ugy hogy most nagyon orultem hogy fent van a 15.resz!♥♥
    Legalabb ha beteg vagyok ennyi orom legyen!:3
    Sok sikert kivanok az irasodhoz!♥♥
    Nagyon varom a folytatasat!♥♥♥
    Puszillak♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem már jobban vagy. Köszönöm a biztatást és sajnálom, hogy nem tudok új részeket hozni gyakrabban, de igyekszem majd mindig velük. :)

      Törlés